A gyógyszerek törzskönyvezési kötöttségének csökkenése és a gyógyszerimport mennyiségi és minőségi liberalizálása mára közel 4000 gyógyszerfajta patikai forgalomba kerülését eredményezte. A forgalomban lévő gyógyszerek 20%-a, azaz kb. 800 gyógyszer vény nélkül is kiadható.

Néhány éve még hazánkban a gyógyszerválaszték igen szűkös volt, így az eligazodás a forgalomban lévő gyógyszerek körében a gyógyító orvosnak különösebb nehézséget nem okozott. Az elmúlt öt év alatt a gyógyszerek törzskönyvezési kötöttsége jelentősen csökkent és a gyógyszerimport mennyiségi és minőségi korlátozása megszűnt.

Régi, szakállas vicc: a bácsikát már több alkalommal szállítják gombamérgezés miatt a mérgezési osztályra. Miután ismét kimossák a gyomrát, az orvos felteszi neki a kérdést: Bácsi kérem, hiszen tudja, hogy ez a gomba mérges gomba, miért eszi meg mégis ? Haj, édes fiam, mit csináljak, ha szeretem... Mint minden viccnek, ennek is van valóságtartalma.

1997 április 9-én, az V. Nemzeti Rákellenes Napon országszerte tudományos és ismeretterjesztő előadásokat tartottak a daganatos betegségekről, kiemelten az emlőrákról.

D. K. - V. kerületben lakó olvasónk tette fel a kérdést, hogy milyen veszéllyel jár a rendszeres zsírfogyasztás az egészségére.
A válasz első pillanatra egyszerűnek tűnik, hiszen évtizedek óta a reklámok azt sulykolják belénk: főzz olajjal!

Kerületünkben a lakosság 10-15%-a (5-7 ezer ember) szenved magas vérnyomás betegségben. Ha csak a felnőtteket vizsgáljuk ez az arány 20-25 %-ra emelkedik. Gyakori előfordulása miatt népbetegségnek tekinthető. Igen gyakran hosszabb-rövidebb ideig tartó munkaképtelenséget, szövődményei miatt rokkantságot, súlyos esetben halált okozhat.

Az erdőjáró emberek megfigyelhetik, hogy az avarban változó gyakorisággal bukkanhatnak gombára. A gombagyűjtők jól tudják az erdő mely területén lelhetik meg kedvenc csemegéjüket. A titkot féltve őrzik, csak a legjobb barátoknak, ismerősöknek árulják esetleg el. Három környezeti tényező együttes jelenléte szükségeltetik a gombák megjelenéséhez.

Hosszú évek óta az országban megfigyelhető az idősebb korosztály arányának növekedése a társadalmon belül. Ilyen ütemű arányeltolódás esetén a következő évezred küszöbére minden ötödik magyar ember 60 év feletti lesz. Ez a tendencia igaz Budapest belső kerületeire, különösen az V. kerületre. Felnőtt háziorvosi praxisban a lakosság 40 %-a 60 év feletti. Ennek a rétegnek az egészségmegóvása túlmutat az egészségügy keretein, javarészt szociális, össztársadalmi feladat.

Ezzel az igen gyötrelmes, kínzó fájdalommal az emberek 20% –a az élete folyamán már találkozott vagy találkozni fog. Leggyakrabban 35-45 éves korban jelentkezik, de minden életkorban előfordul, a nők körében gyakoribb.

Az illegális drogok (kábítószerek) sajnálatos terjedése a parlamenti képviselőket, rendőröket, tanárokat és az egész társadalmat foglalkoztatja. De időzzünk még el egy kicsit a legális drogok közül az alkoholnál, illetve az alkoholizmusnál.

A mindennapi életben gyakran használjuk a "gyomorhurut" kifejezést a hányingerrel, étvágytalansággal, gyomortáji teltségérzéssel, rossz közérzettel járó, de spontán javulást mutató tünetcsoportra.

Különbséget lehet tenni legális drog (alkohol, cigaretta) és illegális drog (kábítószerek, ragasztók) között.

A különféle dohányzási technikák divatja az idõk folyamán változik. Ma már csak régi filmekbõl, könyvekbõl tudhatjuk, hogy a dohánylevelet rágták, vagy porrá zúzott formában orrba szippantották (tubákolás). Bizonyos körökben és alkalmakkor ma is tartja magát a szivarozás, pipázás. Viszont igen nagy divat a cigarettázás.