Az 1900-as évek elején kifejlesztett módszer, amit annak idején a terhesség megállapítására használtak. Nagyon megbízhatatlan teszt volt, de értékesnek találták nagyon határozatlan általános betegségmutatóként. Ebben a folyamatban a vér alvadásgátlóval van keverve, a keveréket pedig egy vertikális csőbe szívatják, amelynek egyforma belső átmérője van 200 mm hosszan. Azt a távolságot, amit a vörösvérsejtek megtesznek a cső tetejétől a plazmán keresztül egy óra alatt vérsejtsüllyedésnek nevezzük. Nagyon nem specifikus ez a kivizsgálás, viszont bizonyos betegségeknél, mint a temporalis arteritis és a polymyalgia rheumatica, a vérsejtsüllyedés megemelkedése a gyógyszeres kezelést kezdeményezheti még a definitív biopszia (szövettani mintavétel) előtt. Szintén fontos lehet bizonyos betegségek lefolyásának követésében, mint a rheumatoid arthritis, temporalis arteritis, polymyalgia rheumatica és Hodgkin betegség, ahol a betegség aktivitása tükröződhet a vérsejtsüllyedés változó szintjében. Semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a vérsejtsüllyedésnek bármilyen diagnosztikai értéke lenne az akut betegeknél, ahol már tudjuk, hogy akut vagy krónikus fertőzésük vagy rákjuk van (kivéve a Hodgkin betegséget).

Ez egy egyedülálló nyirokcsomó, ami leggyakrabban a kulcscsont felett a bal oldalon található. Ezt a nyirokcsomót ilyen formában jelcsomónak is nevezik, mert bizonyos daganatos betegségek (pl. gyomorrák) első jele is lehet. A jelcsomót, amiben metasztatikus sejteket lehet találni, Troisier csomónak is hívják.

Ez egy szerzett ismeretlen eredetű rendellenesség, ahol hiányoznak a működő melanociták (pigmentsejtek). Leggyakrabban húsz éves korban jelenik meg. A leggyakrabban érintett testrészek az arc, a kézfej, a hónalj, a köldök, az anogenitális rész körüli bőr és az alsó végtagokon a sípcsont feletti bőr. Az elváltozás általában tejfehér és konvex élei vannak, változó számban és kiterjedésben lehet jelen. A vitiligo gyógyítása hosszadalmas és gyakori a betegség visszatérése.